Mire tanít minket a járvány?

Mire hívja fel a figyelmünket a koronavírus-járvány? Néhány a sok közül:

• Erősebbek vagyunk, mint hittük
  Sok új helyzettel kell most rövid idő alatt megbirkóznunk. A gyerekek otthon tanulnak, egész nap velünk vannak, otthonról dolgozunk, mi főzünk stb. Lehet, hogy előtte nem is feltételeztük volna magunkról, de helyt tudunk állni ilyen körülmények között is. Becsüljük meg talpraesettségünket, értékeljük saját teljesítményünket.
  
  
• Együttműködés és felelősségvállalás hatalma
  Felelősek vagyunk embertársainkért. A "dögöljön meg a szomszéd tehene is"-mentalitás soha nem vezet jó irányba. Öröm látni, hogy a magyar emberek zöme megértette: nemcsak önmaga, de a közvetlen környezete, sőt ismeretlenek miatt is fontos, hogy otthon maradjon, ezzel csökkentve a fertőzés továbbadásának kockázatát. Elérkezett a kanapéhősök ideje. Életeket menthetünk, ha most remeteségbe vonulunk - láthatatlanul is segítünk.
  
  
• A természet az ember nélkül is él és virul
  Hogyan hat a természetre, ha kevesebbet autózunk, utazunk repülőn? A koronavírus-járvány elérte azt, amit a klímakonferenciákon a nagyhatalmak együttesen sem voltak képesek. Nézzünk fel az égre, mennyire tiszta a levegő! Csönd van a városokban, hallani a madarak csiripelését. Az alábbi képek is igazolják, hogy a járvány tombolásával párhuzamosan a természet fellélegzett. (kép itt és itt) A természet nem kapkod, tanulhatunk lassú változékonyságából.
  
  
• A krízis olyan, mint az ankus
  A válságos időszakok sokszor módosításokat kényszerítenek ki az ember életútjában. Az ankus (elefánt-ösztöke) egy éles, kampós eszköz, melyet elefántok tereléséhez használnak, segítségével a kívánt irányba húzzák az állatot. A krízis hasonlóan működik, utólag általában kiderül, a jó irányba terel minket, viszont minél inkább ellenállunk, annál hosszabb és fájdalmasabb a folyamat. Ezért nagyon fontos a rugalmas alkalmazkodás képessége.
  
  
• Ideje elbeszélgetnünk önmagunkkal
  Legyünk végre bensőséges viszonyban önmagunkkal, ne másoktól várjuk, hogy megnyugtassanak minket, lelki harmóniánkat mi tudjuk igazán megvalósítani. Ehhez az is szükséges, hogy ismerjük belső világunkat, mozgatórugóinkat, félelmeink bekapcsológombját. Kerüljünk közelebb önmagunkhoz.
  
  
• Önellátás
  Egyéni és országos szinten is markánsan felértékelődött az öngondoskodás, hogy bizonyos tevékenységeket mi is el tudjunk végezni. Pl.: egyre többen próbálkoznak otthoni kenyérsütéssel; magyar cégek fertőtlenítőszer, ill. védőmaszk gyártásába fogtak. Eredménye, hogy kisebb a külvilágtól való függőségünk, a kiszolgáltatottságunk. (korábbi írásunk a témáról) A valódi társadalmi felelősségvállalás majd csak ezután veszi kezdetét: támogatjuk-e egymást azzal, hogy a helyi termékeket/szolgáltatásokat vesszük meg?

• Fontossági sorrend
  A járvány megmutatta, az élet mellett a család, a helyi közösség a legfontosabb érték. E kettő védelme élvez elsődlegességet. (korábbi írásunk a témáról) 
  
  
• A tudatos egészségvédelem értelme
  A felesleges hibáztatás és pánikkeltés helyett inkább a saját felelősségünket és tetteinket vizsgáljuk felül, és tegyük meg, ami a mi részünk. A cigaretta korábban sem tett jót az egészségnek, a fontos gyógyszereket be kellene venni, az immunerősítés vitaminokkal, sporttal, kiegyensúlyozott étrenddel eddig is cél kellett volna, hogy legyen.
  
  
• A hétköznapi hősök az igazi sztárok
  Nem a (közösségi) média virtuális celebjei hordoznak értéket, hanem az átlagemberek, a szakemberek, a hétköznapok arctalan hősei (orvosok, ápolók, adminisztrátorok, takarítók, fuvarozók, árufeltöltők, mezőgazdasági dolgozók, hentesek stb.), akik kitartó munkájukkal tesznek a közösségért. Mire mennénk nélkülük? A kézzel fogható teljesítmény az igazi érdem.
  
  
• A bajban mutatkozik meg az igazi barát
  Lehull a lepel a kapcsolataink minőségéről, mérlegre tehetjük ismeretségeinket. Kik érdeklődtek irántunk, írtak nekünk az elmúlt napokban? A felszínes kapcsolataink napvilágra kerülnek - ha merünk szembenézni a valósággal. Akiben nem keletkezik űr, hogy nem hall felőlünk, méltó-e a további figyelmünkre?
  
  
• Pótcselekvéseink
  Mennyire sürgős elmenni, megvenni, megcsináltatni? Valóban minden vágyott termékre, igényünkre szükségünk van? Számos rejtett pótcselekvésünket azonosíthatjuk most, hogy kevesebb a mozgásterünk.
  
  
• Pazarlás helyett előre tervezés
  Emlékszünk még a tücsök és a hangya meséjére? A mikro- és makrogazdaság eddig is ciklikusan működött, konjunktúra és dekonjunktúra váltogatja egymást, egyszer jól keresünk, aztán kevésbé. Ha fejben tartjuk ezt az alapszabályt, nem járunk úgy, mint a mesében a hangya, hanem hosszú távra tervezve lehetőségeinkhez mérten tartalékokat képezünk.
  
  
• Több lábon állás
  A több lábon állás, az A és B (C stb.) tervek felvázolása mindenkinek nagyon ajánlott: ha nem működik az egyik, még ott van a másik pillér, ami megtart.
  
  
• Szelektáljuk az információkat
  Az információ hatalom. Az internet korában hihetetlen mennyiségű információ zúdul az emberre, aminek egy része nyomokban sem fedi a valóságot, kevés a hiteles forrás. Ezért inkább csak akkor higgyünk el egy hírt, ha legalább két forrás is megerősítette. Állítsuk fel a saját mércénket, ne kívülről vezérelt emberek legyünk, hanem hallgassunk a józan eszünkre, és szelektáljunk az információk közül.

Ha tetszett a bejegyzés, olvassa el a Birdbooks többi cikkét is, és csatlakozzon a Birdbooks Kiadó közösségéhez.